August Hermann Francke (1663, Lübeck – 1727, Halle) számára sokáig a barokk tudáseszmény volt a meghatározó: „teológiámat a fejemben hordoztam, s nem a szívemben, s az inkább volt holt tudomány, mint élő megismerés”. Istennel való bensőséges kapcsolatának létrejötte  viszont a pietista megtérésélmény prototípusává vált: neki volt először naphoz és órához köthető megtérése, ami később pietista körökben már-már követelmény lett. Míg Spener Lutherrel együtt vallja, hogy a kísértés és az Istenben való kételkedés hozzá tartozik a hívő ember életéhez is, addig Francke szerint az igaz hívőnek teljes bizonyossága van Istenben. Ez új gondolat volt a pietizmusban.

Krisztus a Szentírás magja, vagy egyszerű útmutatás ...

A keresztény antropológia valójában két lényeges dologgal foglalkozik. Egyrészt az emberi természet sajátosságaival, másrészt az ember istenképűségével, amely létét előremozdítja és az isteni jövő állandó kifejezőjeként érinthetetlen és kisajátíthatatlan méltóságot ajándékoz neki. E kettősség ismeretében

az ember a föld és a menny, a tudományos ismeretek és az ésszel megragadhatatlan misztérium, a múlt és a jövő között van jelen.

A teremtéstörténetben a por és a termőföld nyilvánvaló azonosságot fejeznek ki a fizikai, teremtett és véges valósággal: a porból formált és teljes mértékben a földtől és megművelésétől (kultúra) függ az ember élete. Nem csupán a zöldségek és a gyümölcsök ...

A Németországban élő menekülteknek és muzulmán vallású embereknek a disznóhús- és sörfogyasztással együtt kell tiszteletben tartaniuk az úgynevezett német irányadó kultúrát a szövetségi kormány mezőgazdasági és élelmezésügyi minisztere szerint.

Christian Schmidt, a bajor Keresztényszociális Unió (CSU) politikusa a Madsack médiacsoport lapjainak adott interjúban a társaság vasárnapi közleménye szerint kiemelte, hogy "aki hozzánk jön, annak ugyan nem kell átvennie az irányadó kultúrát, de el kell fogadnia és tiszteletben kell tartania azt".

Ehhez hozzátartozik az olyan "nagyon különleges kulturális tradíciók" tisztelete is, mint a sörfőzés és sörfogyasztás hagyománya, vagy a disznóhúsfogyasztás - mondta a ...

Nem csak egy autómárka, de Luther Márton életének is fontos helyszíne volt Wartburg. Közel 500 éve nagy dolgok történtek arrafelé, amelyek mind a mai napig meghatározzák az európai kultúrát...

A Templomkert pedig nemcsak egy templom kertje, hanem zöld, fenntartható, hazai, bio és a családoké - koncertekkel, bábszínházzal, előadásokkal, tevékenységekkel a legkisebbektől a legnagyobbakig.

Luther nagyra becsülte a bort. 1540 körül 600 szőlőtőkéje volt. Ugyanakkor ez nem lehetett elég az egész házanépe számára, ami mintegy 60 főből állt. Ezért a barátai, támogatói, sőt a wittenbergi fejedelem is gyakran ajándékozott neki bort. Tudunk arról is, hogy prédikációiiért gyakran fizettek neki borral. Maga is szívesen vásárolt francia és olasz borokat. Luther korában a bort fűszerezték és mézzel édesítették, hogy hosszan eltartható legyen, de azért is, hogy egyáltalán ihatóvá váljon. Luther a fehér bort szívesen hozatta Worms környékéről. A szilváni például ennek a vidéknek közismert bora.

A reformátor gasztroteológiai bölcsességei a borról: